dráma

When Life Gives You Tangerines [ Ha az élet mandarinnal kínál… ] – 2025

Rendkívül megindító, monumentális kis családi tablókép lett Kim Won-suk legújabb sorozata. Amit egyébként persze attól a pillanattól fogva rettentően vártam, amióta be lett jelentve. A My Mister után ugyan fokozottan magasan voltak az elvárásaim, de még így is meglepett, mennyire fantasztikus kis sorozathoz volt szerencsénk.  Amelyben aztán mi más, ha nem az olykor harsány, hevesen lüktető érzelmi kavalkád, olykor meg a My Mister-t idéző…

Me and You and Everyone We Know [ Te meg én és minden ismerősünk ] – 2005

Megjött a TV-m. 🥹 Úgy két hete. Hibátlan. Csak persze megint sok volt a plusz munkanapom, de a napokban végre használhattam komolyabban is. A TV-ről csak ennyit; I ❤️ you Sony Bravia 9 (75”). 😅 Észvesztő élmény. Remélem 10+ évig boldogítjuk egymást. Nemrég láttam valakit youtubeon, aki azt tanácsolja, hogy vedd meg a magad szintjéhez, azaz a lehetőségeidhez mérten a…

Never Look Away [ Mű szerző nélkül ] – 2018

A fenébe Hollywooddal, a rendezőkkel, az írókkal, a független filmesekkel, az európai filmgyártással, a velejéig romlott és kizsigerelő kapitalizmussal. Tűzre a kelet cenzúrájával, a nyugat álszentségével és képmutatásával. Fasz kivan a kormánnyal, az állammal, ami meg sem próbál úgy tenni, mintha valóban érdekelnék bizonyos, csak mondjuk az átlagembereket érintő problémák. A francba az emberek prűdségével, és persze pokolba a gazdagokkal,…

After Lucia – 2012

Geci egy film ez. Tudom-tudom, egy ilyen mozgókép ajánlását valami ütős, hangzatos, de legalábbis emlékezetes bekezdéssel kellene kezdeni. Mint láthatjátok, ennyire futotta. Sajnos most képtelen vagyok többre és jobbra. Egy alkotás láttán ritkán, tényleg nagyon ritkán élek meg ilyen érzelmi magasságokat és mélységeket is egyszerre. Az életünk során szinte egészen biztos, hogy csak néhány ilyen kivételes pillanatunk lehet. Már az…

Memoir of a Snail [ Egy csiga emlékiratai ] – 2024

Adam Elliot második rendezése az idei év egyik legfényesebben tündöklő és legszomorkásabban nevetgélős ékköve számomra. Első alkalommal jártam a Toldi moziban, ahol sikerült pontosan középre jegyet foglalnom. Ennek ellenére – kissé meglepő módon – közvetlenül mellettem senki nem ült. El is engedtem hát magam… Írom ezt most, aztán amúgy közben szinte az egész produkciót összefont ujjakkal voltam kénytelen végignézni… Megkönnyeztem?…

Over the Town – 2019

Hosszú órákat lehetne arról diskurálni, hogy ki és miért néz filmeket. Illetve arról is persze, hogy ki és miért készíti el úgy és abban a formában az alkotásait, ahogyan azt a publikum aztán viszontláthatja.  Egy valamiben viszont egyre biztosabb vagyok. Van, amikor nem maga a történet a lényeg. Sőt, én azt vettem észre magamon, hogy a cselekményorientált alkotások egyre inkább hidegen…

An Elephant Sitting Still – 2018

Négy óra – minimum megfeneklett csónakként átható – melankólia. Hu Bo egyetlen egész estés alkotásában. És tőle bizony már nem lesz több ilyen… A film elkészítése után nem sokkal ugyanis öngyilkos lett. Még csak azt sem élhette meg, hogy láthassa és érezhesse, mennyire nagyra tartják a munkáját nem csupáncsak a kritikusok, hanem a közönség soraiban ülő, átlagos nézők is. Valahol már…

Anora – 2024

Úgy volt, hogy azzal kezdem a mai mozis élménybeszámolómat, hogy talán valóban nem véletlen létezik az a mondás, hogy „kurvából lesz a legjobb feleség”. Persze aztán ezt elvetettem. Azonban nem is én lennék, ha nem gondoltam volna meg magam. Szóval mégis itt van. Nem állítom, csak hát ez is beugrott a film alatt – milliónyi más gondolat mellett természetesen. Én…