moly / last.fm / rate your music / bandcamp
Most szépen itt hagyhatnék egy pontszámot – jó öles méretűre véve a számokat –, és egyben be is fejezhetném ezt a blogolgatást. Mert ez a film… Nem is tudom, hogyan írjam le… Kezdjük talán hát a tényekkel. Ennél többet én nem tudok egy filmen sírni. Képtelen lennék rá. Egészen döbbenetes mit műveltek velem. Itt nem könnyeztem, nem pityeregtem, hanem tisztán…
Ha valaki egy viszonylag rövid, egyszerű (?!), melankolikus, de nagyon szép romantikus drámát szeretne látni, az egy percet ne habozzon; az Il Marenek bizony a megtekintésre érdemes produkciók legelejében van a helye. Mondom most ezt úgy, hogy én pedig – a play gomb megnyomásakor – kivételesen még igazából a műfajával sem voltam tisztában… Csak nagyon tetszett ez a poszter. Aztán…
Gondoltam letudom IU összes szerzeményét. Részben mert annyira ráérek, másrészről meg miért is ne, ha már ennyire csodálatos a hangja, és egyébként is van tőle már néhány gigantikusan nagy kedvencem… Csak akad majd ott még néhány másik is… Jelenleg folyamatban van a dolog. Annyira, hogy mindeközben találtam 5 olyan élő felvételt, amelyek mindegyike instant mehet a rengetegszer újranézősek szűk, elit…
Nem sok olyan zenekart ismerhet az ember élete során, akik készítettek pár dalt, aztán ennyivel le is tudták a zenei pályájukat… (Olyat meg pláne nem nagyon, akikre ilyen sok idő elteltével is ennyien hivatkoznak…) Nem akarok belemenni abba, hogy mi történt, talán nem is találnék ezzel kapcsolatosan számottevő információt, csupán meg szeretném osztani veletek ezt a dalt, és még néhány…