Kicsit elhanyagoltam a blogot, de volt egy csomó teendőm. Viszont mostanra nagyjából minden fontos dolgot letudtam. Így jövőre sokkal több időm marad pl. filmezni, sorozatozni, olvasni, írni, esetleg csak úgy mászkálni. Olykor nem volt egyszerű, de csak kifejezetten elégedetten zárom majd az évet. Nem tudom mennyit fogok ide irkálni, hiszen visszajelzés amúgy sincs semmi, de ha ez nagyon zavart volna,…
Nem tudom pontosan mikor fedeztem fel őt, de abban a pillanatban fennakadt a szemem azon a képen. Aztán jött a második, majd a harmadik… Én meg tényleg csak ámultam. És persze szépen haladtam tovább. Gondoltam leszedem az összes képét – ha már elérhető… Biztos nincs sok. Ahha’… Most tartok ott, hogy már letöltöttem 382 fotót, amelyek összesen 784 MB helyet…
Egy ideje már gyönyörködöm ezekben a képekben, aztán gondoltam ámuljon más is végre, ne csak én. A színek, az árnyalatok, valamint az érzések, amelyeket magukból és magukról sugároznak… (Meg amit még ide kellene, illetve lehetne írnom. De nem tudok, nem vagyok képes rá.) Pedig „csak képek”. Gyakran minden egyes apró hajszál… Ahh… Tényleg kár is lenne többet mondani, beszéljenek hát…