GrayNightly: Alice Olive

🥹🧚🦋✨❤️‍🩹🥺

Ez a dal annyira mágikus… Annyira szédítő… Úgy volt, hogy beteszem ide nektek csak úgy, mindenféle komment nélkül – csupán két-három sornyi szívecskékkel körülölelve. De letettem róla. Pedig megérdemelné azt is. (Nem bírtam magammal, mint láthatjátok. 😅) Ez az ismeretlen kis gyöngyszem a nagyokat nyelős playlisten szereplő tételek legkiemelkedőbbjeit foghatja úgy össze egymaga –  álomokkal átszőtt – nagyszerűségében, ahogyan egy zöldellő, napsütötte völgyet az őt körülölelő, felhők fölé magasodó hegyek, vagy mint a fényesen pislákoló csillagok a ragyogó Holdat…

Szavak nincsenek rá, milyen kis csoda az Alice Olive. Egyszerre dédelgeti a legféltetebb álmaimat, közben meg megmosolyogtatóan varázslatos és szomorú is az egész. Annyira törékeny ez a dal. Vagy én érzem magam annak közben… Annyira könnyed és elbűvölő… 1:55 után pedig mintha már nem is egy létező dolgot hallhatnék… Az az angyali dallam, az a meseszép, földöntúli hang…

Ettől a daltól egyszer mosolygok, máskor csak sóhajtozom… Egyszer jó kedvem lesz tőle, mert annyira örülök, hogy itt van velem, máskor meg szomorú leszek… Vannak hangok, amelyek mindre képesek…

Tegnap találtam bandcampen, és ott eléggé népszerű. (Persze csak a maga módján). Youtubeon meg mintha nem is létezne. Pedig aztán… A borító pedig meseszép. Már úgy értem, hogy hangulatában tekintve megmosolyogtató, hogy milyen elképesztően kedves és reményekkel teli.

Olyan dal ez, amelynél kívánni se kivánhattam volna szebbet. Ha most felébrednék, és tudatosulna bennem, hogy csak álmodtam róla, nagyon-nagyon elkeseredett lennék. Erre a dalra szeretnék minden egyes nap álomba szenderülni, és akkor talán ott is valami egészen káprázatos dolog vár majd rám…

Ha tehetitek, akkor fejhallgató vagy füles fel és be, aztán mindent kizárva hallgassátok meg. Ha valami, akkor ez legalább ezt megéri.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük