Holnap jön ki az új Alvvays album, és kicsit el vagyok keseredve. Tetszenek az eddigi kislemezek, de nem annyira, mint RYM-on a többségnek, mert hát ők szinte mindet imádják. Irigy vagyok mi?! Nálam meg nem is tudom… Valami hiányzik eddig belőlük, de hátha majd – pár hallgatás után – egészében összeáll nálam is. Pedig mennyire, de mennyire vártam már; amikor még híre se volt a készülő harmadik korongnak, akkor is rákeresgéltem időközönként, hátha van valami pletyka, belsős, kiszivárgott információ, valami… De majd meglátjuk. Egy biztos viszont: már most is vannak bizonyos meglátásaim a lemezzel kapcsolatban, és kétség sem férhet hozzá, hogy érdemes lesz majd több szempontból is megvizsgálni és értékelni a kanadaiak hozzáállását és munkáját. Na de most ugye nem is róluk akartam írni, csak hát…

Ellenben itt van nekünk a Brutus, amelyik aztán szépen sorban és tűpontosan olyan remek dalokkal lepnek meg bennünket, hogy nálam a különösen kiemelten kezelendők szűkös társaságába emelkedtek. Szóval itt érdekes, hogy fordítva történtek a dolgok, mint az Alvvays esetében, de aztán ki tudja, milyen érzésekkel a fejemben (gyomromban?) tudom majd le ezen LP-ket… Természetesen mindkettőről írok majd.

Addig viszont itt a talán utolsó single a Unison Life címet viselő lemezről. Meg hozzá a dalszöveg. (Ha már ilyen hamar van hozzá, meg kitették a klip alá is, akkor legyen itt is. Pláne, hogy nagyon klassz az is.) Ez a szerzemény kicsit lassabb, fájdalmasabb, érzelmesebb és hát szomorúbb tétel, mint a korábbiak voltak. De végre egy ilyen is van. Nagyon tetszett már első másodperctől kezdve, most meg, hogy olvasom hozzá a dalszöveget figyelmesen… Tudom, klisé, lehet többször használom, mint kellene, de ha ez is libabőr a végére nálam, mit csináljak?

A „Could I’ve done more? / What if we’re done / Once more we carry on the pain / What have we done”-tól kezdve végem van, aztán erre jön a „For too long, been dying inside / For too long„…

De ez amúgy jó nem? Mármint valahol örülhetek, hogy ilyen apróságokra is így tudok rezonálni. Vagy mindenki ilyen? Áh, mindegy is, bármint is hoz a jövő, ez azért remélem már megmarad egyfajta képességnek nekem. Hehe. Szóval itt a klip és a dalszöveg. Aztán most megyek, újra meghallgatom én is…

Dalszöveg:

Once more we sing along
To this never ending song
Once more we carry on the pain
What have we done

Once more we sing along
This never ending song
Once more we’ll dance the hurt away
What do you say?

Once more we sing along
To this never ending song
Once more we carry on the pain
What have we done

Could I’ve done more?
What if we’re done
Once more we carry on the pain
What have we done

For too long, been dying inside
For too long
For too long I’ve been dying inside
For too long

Once more we sing along
To this never ending song
Once more we’ll dance the hurt away
What do you say?!

For too long I’ve been dying inside
For too long
Just maybe, I’ve been giving in, shivering
For too long

for too long, I’ve been awake at night
for too long

For too long I’ve been dying inside, Oh my God
For too long
Just maybe, I’ve been giving in and shivering
For too long, could have been wrong, rather been right