Címke Without You

Rinse: Without You és Wait For Me

Hú, de nem figyelek… A Rinse nevet viselő együttestől eddig két dalt nagyon imádtam. Mindkettőhöz készült klip is. Elég sokszor le is játszottam őket, de a 2021 tavaszán megjelent EP-jüket valamiért nem vettem tüzetesebben szemügyre, aztán pedig ott van rajta a második dal, a Without You

Az a Without You, amitől tegnap óta képtelen vagyok elszakadni… Először kezdjük akkor a legnyilvánvalóbbal. Hallottam már rengeteg olyan tételt, amelyben ezt énekelik el, de bizony ennél szebbet talán még sohasem. Részemről állhatna az egész dal csupán ebből a kétsoros refrénből is. 😅 Persze azért nem, mert valóban imádom, ahogy szépen apránként felépül a dal, ahogy egyre dallamosabb, közben meg árnyalatnyival pörgősebb is lesz. Azt meg sem kellene talán már említenem, hogy mennyire elolvadok attól, ahogyan a végére a Without You mellett – a háttérben finoman megbújva – eléneklik még egyszer a dal utolsó sorait…

Tényleg gyönyörű dream pop szerzemény, és ezzel a kórussal színesítve aztán pláne szó szerint az ember bőre alá kúszik… (Még ha csak odáig kúszna ugye…)

On the back of a bus
Had a dream that I was
Falling asleep in your arms
So deep in your arms
And wherever I was
I could say what I want
Make believe that I won’t
Ever leave like I was

Without you
Without you

Nagyon remélem, hogy jövőre kijönnek végre egy nagylemezzel. Az Alvvays és Hatchie egy ideig kihúzva – idén ők letudták, amit le kellett –, szóval örülnék neki, ha nem kellene éveket várni egy erős kis álmodozós korongra.

Egyébként van egy másik remek daluk is. A Wait For Me. Ez egy régebbi szerzeményük, és ahogy olvastam, még maga Joe Agius (énekes, gitáros, dalszerző) sem teljesen érti, miért nem tették fel az EP-re, pedig neki mai napig nagyon tetszik a dal. Nem is lehet véletlen, hogy azért csak eljutott hozzánk is.

Aki egyébként a másik, említett két nagy kedvencemre kíváncsi tőlük, az ide kattintson: Back Into Your Arms feat. Hatchie / Tell Me Tell Me Tell Me. Csodás kis dalok, remekbeszabott képekkel. Ja és majdnem elfelejtettem, hogy az énekesnek van egy másik zenekara is (The Creases), amelyen ott van az egyik legjobb indie rock nóta, amit valaha hallottam. A Static Lines. Meghallgatom megint, aztán négy percre újra 20 éves leszek… 😅

Mindig gondolkodtam egyébként rajta, hogy milyen zenét játszanék és szereznék szívesen (már ha zenész lennék ugye), de még mindig nem tudnám eldönteni… De ez a dream pop tuti kicsinálna… Na nem mintha nem lennének súlyosabb stílusok, csak hát na, – tudjátok –, ez az állandó álmodozás…