Elmondhatatlanul vágytam már egy új ellis dalra. De tényleg. Ha nem hiszitek el, nézzétek csak meg pl. a 2021-es kedvenc zenei videóim listáját, mert bizony akkor ő végzett az élen. 😊 Sokszor rákerestem az elmúlt időszakban, hogy van-e, esetleg lesz-e valami tőle… Hát itt van!
Más kérdés, hogy erről rögtön az jut eszembe, hogy amikor Gabo81 – vetítőteremes sorstársként – megemlítette, hogy valami bulin (?) meghallgatták azt a bizonyos Hell című tételt, el voltak borzadva, milyen érfelvágós zene is… 😅 De hát na, nem mindenkinek lehet olyan jó füle és szeme ezen dolgokhoz is. 😉
Ellis mostani szerzeménye viszont ezúttal teli van élettel. És sok-sok gyönyörűséges pillanattal. Kézen fogva kíséri és áthatja persze valamiféle szomorúság is, de mintha minden másodperccel egyre bizonyosabb lenne, hogy az útjaik most végre különválnak…
i’ve been thinking about those summer nights
playing hide and seek in the cemetery
freaked out of our minds
i’ve been thinking about another lifetime
i know i was there but it doesn’t feel fair
‘cause it doesn’t feel mine
you said you wanted to believe in something
i guess i thought it could be me
i couldn’t wait
forever felt like such a long time
up all night
sanguine and wide-eyed
there was a day
i thought that things would be just fine
and forever felt like such a long time
i’ve been thinking about the long goodbyes
you couldn’t stay away
to save your life
i’ve been thinking about the thing that died
and i can’t get it back no matter how nice i ask
oh, trust me i’ve tried
you said you needed to be free, and later on
you said she reminded you of me *sigh*
i couldn’t stay
forever felt like such a long time
up all night
heart sick and tongue tied
there was a day
i thought that things would be just fine
and forever felt like such a long time
what a waste of my mortality
some things that are
were not supposed to be
and i couldn’t wait
forever felt like such a long time
up all night sanguine and wide-eyed
oh, i couldn’t stay
forever felt like such a long time
now forever is passing me by
is passing me by
is passing me by
is passing me by
Végig direkt kézikamerás egyébiránt a felvétel, a felbontás is csak olyan amilyen, de nekem pokolian tetszik; lendületes, vagánysággal, lazasággal és megszeppent pillantásokkal átitatott, talán a szabadságot magát is éltető kis csoda ez, megannyi bámulatos momentummal – akár csak az egyik röpke vágásról a másikra…
A 37. másodpercnél következik a kissé lehangoló, csalódott „you said you wanted to believe in something / i guess i thought it could be me” két sora, majd aztán 1:58-kor a „you said you needed to be free, and later on / you said she reminded you of me sigh” hangzik el… Maradjunk annyiban, hogy ezen sorokat énekelve nem táncol, inkább csak rezignáltan néz ki a kis buksijából… Gondolom nem véletlen. De hát én amúgy teljességgel megőrülök mennyire cuki az a kissé keserű, lemondással is teli sóhajtás az utóbbi végén… (😳🤗)
Áh, nem akarom túlragozni, ellisnek ismét valami igazán fantasztikusat köszönhetünk, és roppant fontos még megjegyeznem azt is, hogy ahogyan én, úgy ő is csak egyre szebb lesz a korral. 😅 Jókor jött ez a dal, mert én is pápázom bizonyos dolgoktól. Valaminek végleg. De talán nem is baj, majd ahelyett is táncolgatok inkább egymagamban. 😅
Hallgassátok, nézzétek, szeressétek velem együtt. 🙂
