Rifkin’s Festival [ Rifkin fesztiválja ] – 2020
JackOneill – 6.1/10
Ugyan nem vagyok egy hatalmas Woody Allen rajongó, de még így is azért többet vártam. Lassú, igazából unalmas a film, ami nem sok újat mesél.
Önmagában a helyszín kellemes és az, hogy egy filmfesztivál adja a hátteret kedves dolog a filmszeretők irányába. De talán pont ez viszont eredményez ez egy kissé elitista érzést hiszen kevesünk élete andalgás egy mediterrán kisvárosban. A baj pedig, hogy enné tovább nem is nagyon merészkedik a film. A főszereplő klasszikus filmjelenetekkel megvalósított ábrándozásait leszámítva ötlettelen és lapos az egész. 1-2 poénocskát leszámítva humorosnak sem mondható.
Gabo81 – 7/10
Nehéz lenne szavakba önteni, hogy mit láttunk. Aki szereti a mestert és látta már elég filmjét az szerintem nem számított nagyon másra, viszont aki kevésbé jártas a témában, annak elhiszem, hogy egy kínszenvedés. Annak idején mester maga mondta, hogy többek között azért szeret rendezni, mert így olyan nőkkel jöhet össze a vásznon amilyenekkel az életben soha. Azt hiszem erre a fickóra is maximálisan igaz. Sokan azt írták tökéletes választás volt saját maga helyett, de engem nagyon idegesített.
A fényképezés maga gyönyörű, néha már giccsesen gyönyörű, de azt hiszem ez belefér. A többi színész is olyan amilyen. Csak fantáziálni lehet, hogy kiket kaphatott volna meg, ha nem lett volna előtte a botránya a volt feleséggel.
Meg ugye ez egy nagy tisztelgés Fellini meg Bergman előtt. Szégyellem, de alig ismerem azokat a filmeket amiket visszahozott az álmaiban. Van mit pótolni…
Viszont magára a fő vonalra érdemes kitérni. Egy ellaposodott házasság. Jó ha felismerjük időben mikor van baj és reagálunk rá. Fájdalmasan sok időt el tud rabolni egy ember életéből, ha inkább a homokba dugja a fejét.
Szóval legyünk résen és Soha ne üljünk le ilyen fazonokkal sakkozni 🤣
Patrick – 6/10
Nekem való kis film volt ez, de nem azért mert szerettem… Kapcsolatokról szól elsősorban, és értem én, hogy sok mindent érintenek benne, de közben semmiben nem elég kiemelkedő vagy emlékezetes. Sokkal inkább középszerű.
Amúgy sem feltétlen értem, mit szenvednek egyesek bizonyos kapcsolatokban, amikor a gyerek sem okoz gondokat, mert nincs… Fárasztó volt a film. Nem mondanám, hogy bosszantott is, de olyan felszínes, olyan művi…
Szerintem végtelenül problémás már az alkotás önmagában is. Nem lehet szenvedélyről, szerelemről, illetve azok hiányáról mesélni úgy, hogy nem mutatnak és éreztétnek közben belőlük semmit. És itt még véletlen sem igazán az 18+-os jelenetek hiányára gondolok, de ha nincs semmi a levegőben, akkor nincs… Csak pofázás van, de az is minek…
Olyan érzésem van, mintha viaszbábúk beszélgetésnek egymással. Felesleges szócséplés az egész, miközben ráadásként egyik karakter sem eléggé kidolgozott… 90 percbe persze nem sok minden fér bele, de nem is én mondtam, hogy ilyen rövid filmet rendezzen Woody Allen…
Hiába kerülnek szóba a filmek, a művészetek, vagy az alkotás folyamata maga, ezek nem hozzátettek a filmhez, hanem elvettek belőle. Értem ez alatt, hogy így pont arra nem volt idő, amiről elvileg mesélni szeretnének nekünk…
Felesleges is szerintem többet erről írni. Lehet ezekről mesélni, szeretem is ezeket magamba szívni, tanulni, erőt meríteni belőlük… De itt tényleg csak középszerűséget látok. Én szeretem a hétköznapi történeteket, a valósággal vetélkedő jellemábrázolásokat, de ez a film nem állít, nem kérdez, meg hát nem is mutat semmit sem… Még ha legalább egész jól elszórakoztatna…
Crisis in Six Scenes – 2016
JackOneill – 6.5/10
Ennél azért hosszabb játékidőt szentelhettek volna legalább a pilotnak mert ez így nagyon kevés volt. Arról nem tudott meggyőzni, hogy folytassam valaha is de a nagyobb baj, hogy semmi mást sem nagyon tudtunk meg.
Adott a főszereplő, aki egy szerencsétlen és még a munkájában sem jó. Adott egy izgalmas korszak, mint háttér, de a felvezetést leszámítva ez sem érződik túlzottan. Technikailag viszont rendben van.
Nem azt mondom, hogy az egész sorozat ilyen lesz, de ez alapján a kis szelet alapján nem fogott meg.
Gabo81 – 8/10
„-Bíbor szivet kaptam.
-Nekem meg arany erem van.”
Én azt mondom már csak ezért is megérte. Ez egy Annie Hall szintű geg. Tudom, tudom, nagyon lehúzta mindenki. Azt is, hogy ez nem egy sorozat, hanem egy három órás film, de azt mondom akkor is megérdemli a 8-ast. Látszik, hogy nem ért a sorozatokhoz, amit a főszereplőn keresztül ki is mond. Ettől függetlenül megéri kiülni egy seggel, maga a fényképezés meg a hangulat miatt is.
Patrick – 6/10
Hát ez sem lett túl erős… A probléma, hogy azt sem tudom mi, illetve leginkább ki(k) is lesz(nek) majd fókuszban…
Szellemességnek még csak a nyomát sem nagyon érzem. Amikor a grillezővel kint szerencsétlenkedett, na az pl. kifejezetten kínos töltelék, túljátszott és túlírt jelenet volt. Arra annyi időt szánni egy 24 perces első epizódból… Ha már család, stb., és trécselés, ja és Woody Allen, akkor igazán frappáns és bátor lett volna, ha 24 percen keresztül csak beszélgetnek egy vacsoránál, amellyel aztán szépen megalapozhattak volna mindennek. Lehetett volna benne (pontosabban azt zárhatta volna inkább talán) egy komoly vita, amely során egy apró elszólás is lángokba boríthatta volna az asztalt, aztán utána magától értetődően is kíváncsiak lennék az előzményekre… Meg arra, hogy mi is lesz ezután. Én a második epizódot teljesen az előzményeknek és a múltnak szenteltem volna, a harmadikat meg a jövőnek. És ez így ment volna váltakozva…
Jól elkalandoztam, de a lényeg, hogy itt (az én ötletemben) lett volna egy felütés, valami, amely alapján eldöntheti a néző, hogy érdekli-e a folytatás. Itt meg kicsit aranyosak ugyan, de annyira viszont egyik sem érdekes, hogy emiatt maradjak. A cselekmény ívének felskiccelése meg kb. ott tart, hogy kinyitották a készítők a tolltartójukat…