Shoplifters [ Bolti tolvajok ] – 2018
JackOneill – 8/10
A hangulat mondhatni már-már tipikus ázsiai, igazából furcsállom, hogy az ehhez hasonló hangulatú, témájú filmekből ennyit csinálnak. Vagy csak ez jut el hozzánk. Ami nekem egyedivé tette azok a kimért, mégis baromi szép képek. Egyszerű helyzeteket is művészien ábrázoltak. A másik a színészek. Meglepődtem mennyire jól játszott mindenki, még a gyerekek is. Ezek nagyon jól elvitték a filmet. A zene viszont nem is tudom, volt benne? Kb 2 órája láttam, de semennyire nem emlékszem rá. A történet kissé kibontatlan, vannak homályos foltok.
Mutasd a spoilert!
). Az „apa” miért nem kapott semmit? A nő felvállalta a dolgokat, de bűnrészesség? Ráadásul priusza is van. Ennek ellenére szabad és látszólag jobb helyen is él és engedik a srácnak, hogy találkozzanak. És miért nem mondja senki hogy a kislányt bántalmazták a szülei, hogy legalább ránézzenek a családra?Viszont így is egy nagyon jó film. Nem láttam még az Élősködőket, de most már kíváncsi vagyok az mivel tud többet…
Gabo81 – 9/10
Nagyon tetszett. Láttam már japán filmet, de ebből a szemszögből váló vizsgálata még nekem is új volt. Eszembe jutott róla a Macska-jaj is meg nyilván a Paraziták, de ott valós családokról volt szó és nem olyanokról akiket a sors hozott össze. Sokáig nekem sem esett le, hogy ki kivel van. A legnagyobb kérdés persze az, hogy mitől család egy család és ebben tökéletesen igazat kell adni annak, ami a végén hangzott el, hogy attól még nem lesz valaki igazi anya, hogy szült. A képek gyönyörűek, a karakterek is jók.
Mutasd a spoilert!
De azért le a kalappal!
Patrick – 10/10
Zseniális. Egy visszafogott, hétköznapi, életszerű családi dráma, amely talán leginkább arra hivatott, hogy elgondolkoztassa a nézőt azzal kapcsolatosan, hogy mit is nevezhetünk családnak. A karakterek nagyon jók, a fényképezés és a hangulat szerintem parádés, a film pedig teli van annyira szerethető figurákkal, hogy legszívesebben én is bekopognék hozzájuk egy kis vacsorára. Megemlíteném, hogy a fiatal színészek is nagyon ott vannak a szeren, teljesen hitelesen hozzák amit kell. Elsőre szimpla sztorinak hathat a történet, miközben sokaknak biztos rém unalmas is lehet, de igazából baromi mély és érzékeny film, amely szerencsére messzire kerüli a giccset. Ugye már írtam, hogy minden idők legjobbjai közt van nálam a helye, nincs mit tenni, mostanában egyre inkább értékelem az ilyen klasszikus, realista felfogásban készült filmeket, miközben a kommersz moziélmény önfeledt élvezete valahogy kiveszett már belőlem, ahogyan persze a túltolt, öncélú, underground művészieskedést sem nézem jó szemmel. Ez a film azonban az egyik legszerethetőbb, amit valaha láttam, a toplistámon lévő filmeket tekintve egyedül a Kisasszonyok (’19) versenyezhet vele.
The Marvelous Mrs. Maisel [ A csodálatos Mrs. Maisel ] – 2017
JackOneill – 8/10
Az eleje nem tetszett. A csaj bár – most kiemelném – nagyon aranyos, gyönyörű, de amit az elején előadott sok volt. Nem a játéka volt rossz, a karakter volt ilyen. Idegesítő, sok. Aztán onnantól, hogy a férje elkezdett pakolni minden más lett. A sztori bekapcsolt, pörgött, végre jöttek a ténylegesen vicces részek, a csaj pedig totálisan megváltozott szimpatikussá vált – nem is kicsit. A másik a zenék; amiket összeválogattak nagyon el lettek találva, főleg az elején. Biztosan folytatom valamikor.
Gabo81 – 7/10
Mivel nagyon el voltam maradva a nézendőkkel, így ma hajnalban néztem gyakorlatilag egy cigi szünet beiktatásával a Bolti tolvajok után. Hát, nagy a kontraszt… Ugyanúgy ahogy annak idején a Veronica Mars-nál, vagy például a Kisasszonyoknál, az egész közeg iszonyúan zavar és nem az én világom. Táncolva menni az utcán, sütit vinni a portásnak, állandóan nyüzsögni… na meg a férj elől titkolni az éjszakai szettet és talán nem is aludni, na meg két gyerek után ilyen mellekkel rendelkezni. Nekem ez sok. Viszont elérte a hatását! Miután visszarántották a földre, meg kell néznem még legalább két részt, hogy a stílus is ilyen marad vagy sem.
Patrick – 8/10
Hú, kicsit ambivalens érzés volt először a pilot megtekintése. Az eleje hol jó volt, hol annyira nem, mármint valami tényleg nem volt túl vicces vagy érdekes, hiányzott a szikra. Aztán jött a rész második fele, ami már abszolút szórakoztató volt. De várjunk csak… A második megtekintés után: az első fele még mindig olyan amilyen, a csaj is kicsit egoistának hathat, nem is tudom, mondjuk azt, hogy nem tudnék beleszeretni… Közben a párbeszédek is nagyon jók, jó néhány apró poénnal teleszórva, de az biztos, hogy a képek és a hangulati elemek itt is magával ragadóan hatnak az emberre. A színek, a kor nagyon jó, ahogyan a téma is az, szvsz igen nagy potenciál van a sorozatban, mert nem sokan foglalkoztak ezzel a témával a mozgóképes világban. Jah még valami. Második megtekintés alatt eszembe jutott, hogy lehetne viccesebb is. De waaiit… Mármint mégsem. Amikor az átlagpolgár éli hétköznapi életét, akkor sem üt minden poén, egy csomó dolog önismétlő, unalmas, gyenge, de ez is tesz bennünket emberivé. Nyilván a fellépések alatt sem lehet a világ legjobb poénjait elsütni, amikor itt általában kezdők lépnek fel. Mondanám, hogy a helyén kell kezelni a látottakat, és bizony ilyen szinten tök hiteles tud lenni a sorozat. Mondanám, hogy remélem Gilmore Gilrs-i magasságokba emelkedik majd a széria, de ahhoz még pár nagyon erős évadot kell produkálnia, de az biztos, hogy a visszajelzések alapján jó úton haladnak. Kevés olyan TV-Show van, amelynek epizódjait – amint csak lehetőségem adódna – rögvest megtekinteném, de ez ilyen. Amy Sherman-Palladino nevét pedig végleg meg kell jegyezni. A rész eleje 7/10 a vége felé meg lazán 9 pont…