Vetítőterem – #07


A History of Violence [ Erőszakos múlt ] – 2005

Ez tipikusan az a film ami az emlékeimben jobb volt. Feliratosan láttam akkor, most is úgy kellett volna, szegény csajnak az a szinkron… Egyébként nem rossz a film, csak másra emlékeztem. Mortensen bácsit bírom, nem is játszik rosszul, mégis hiányzott az az érzés, amire emlékszem, hogy mennyire tetszett. Tényleg jobbra emlékeztem. A nyitójelenet mondjuk még mindig baromi laza szerintem úgy, ahogy van. A zenéjét is szeretem; semmi extra, de illik a filmhez.

Amikor elkezdtem nézni és nagyjából már az elején leesett a film témája, azt hittem, hogy meglesz az első 10/10-es értékelésem, aztán telt az idő és jöttek elő a forgatókönyv hiányosságai és hibái. Az utolsó fél óra teljesen felesleges volt, eltúlzott volt. Ha kihagyják azt a részt és helyette a családjával való viszony megváltozását dolgozzák fel, akkor kaptunk volna egy tökéletes drámát. Így viszont lett egy felemás akciófilm vagy thriller, nem is tudom. Amúgy a potenciál megvolt benne, a színészi gárda parádés, az a lépcsős szexjelentet magában egy művészi remekmű lett…

Mutasd a spoilert!

Viszont attól még, hogy valakinek kiderül az apjáról, hogy gengszter, attól még egy fiú nem fog lenyomni 3 izomagyat az iskola folyosóján. Én amúgy egyke vagyok, de szerintem annál a testvéri találkozásnál mások is felszisszentettek…

5, 2, 6, 7, 3. Ilyen pontokat kapott eddig tőlem David Cronenberg. Egyszerűen középszerű rendezőnek tartom. A filmjei a legtöbb esetben nem állnak össze egy ütős egyveleggé, gyengék. Vagy vizuálisan, vagy mint most, hogy hiába lenne érdekes egy ilyen alapokkal rendelkező sztori, a képi és zenei világ totál jellegtelen, és persze rá lehet sütni, hogy ez naturalista megközelítésben készült, ettől még a karakterek és a motivációk valamilyen szinten értelmezhetetlenek, hiányosan tálaltak.

Mutasd a spoilert!

Pl. miért nem közlik a “felkutatás után”, hogy mit akarnak, miért nem fenyegetik meg a családot úgy, hogy ha bennünket valamilyen csoda folytán el is tudnál tenni láb alól, akkor is jönnének helyettünk mások,

egyszerűen egy gagyi lufi az egész sztori, a szereplők meg álmosítóan kétdimenziósak, persze másfél órába nyilván nem sok minden fér, de ezek miatt hiába játszik jól Mortensen, ha az ilyen hiányosságok elveszik a sztori élét. De pl. a házastársak közti beszélgetések is nevetségesek sokszor, nincsenek miértek, hogyanok, meg mi lesz most, nincs kibeszélő, egy kis drámázás van, meg szex a lépcsőn (mert az fontos egy mélyebb beszélgetésnél ugye), de hát ez van, ha nincs a háznál olyan ember, aki normális párbeszédeket tudna írni. Persze erre is rá lehet fogni, hogy nem beszélték meg, mert így dolgozták fel, illetve lehet nem mutatták be, hogy “nem kommunikáltak”, de nekem ez kevés, talán nem kellett volna ennyire limitálni a film hosszát, és lett volna idő minden másra is. Az akciójelenetek nyersesége és kivitelezése oké volt, de a többi feledhető…


Dragnet [ Dragnet – Gyilkossági akták ] – 2003

Háh. Kissé régiesnek hat ez a fajta epizódszerkesztés. Bár ez tudatos mivel egy jóval korábban futott azonos című sorozatot újráztak lényegében. Az biztos, hogy pörgött a rész mint a fagyigép. Kissé túlzottan is; főleg az elején, utána kicsit lejjebb vettek szerencsére, ha nem is sokkal, de emészthetőbb lett. Ennek ellenére ma már hozzá vagyunk szokva az építgetős lassabb sorozatokhoz. Volt azért faszság.

Mutasd a spoilert!

Pl egész éjszaka nem találtak semmit kutyákkal, de reggel 100 méterre a gyilkosságtól találnak egy embert, Háh…

Bár igazi aktákból dolgoztak a készítők. Na mindegy, akkor is. A szinkron néhol botrány, de ez csak megjegyzés. Mindig szerettem a valós események alapján készült cuccokat. Amennyire emlékszem csiszolódik a későbbi részekben, de csak az 1. évadot láttam anno. Nekem azért bejött a kicsit retro feeling, élveztem az epizód nézését, bár újranézni nem fogom.

Na kérem! Rá kellett döbbennem, hogy korlátolt vagyok, erre nincsen jobb kifejezés és mentség. Egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni a múltban tapasztalt élményeimtől. Amikor meghallottam a beköszönő zenét és a monológot azt hittem hirtelen, hogy a Csupasz pisztoly sorozatot (nem a filmet) szedtem le és vártam Sinkovits hangjával a klasszikus mondatot, hogy: A főnök már ott volt! Aztán kiszállt Al Bundy és elkezdte tolni, én pedig szégyen nem szégyen, de visítva röhögtem végig az első részt. Tudom, hogy itt a pilot elemzése a dolgunk, de három részt kellett megnéznem ahhoz, hogy rá tudjak hangolódni. Az persze a megítélésben is sokat számít, hogy igaz történetek feldolgozásáról van szó.

Ez jó is volt, meg rossz is. Mármint Ed O’Neill számomra tök szar választásnak tűnik, de aztán franc tudja, egy rész alapján nem tudom megítélni, hogy mennyire jó színész, meggyőzni viszont nem itt győzött meg, az biztos… Mondjuk ideje sem nagyon volt rá. A sorozat pörög, fasza, valamilyen szinten az egész logikus is, bár vannak gondok néha, a napszakokkal, meg a kutyákkal, meg úgy a nyomozás tempójával, de hát országos cucc (ABC), szóval hiába 10 rész egy évad, egy éven belül lett publikálva az egész (egy kis szünetet leszámítva). Gondolom emiatt aztán marad a pörgős tempó is. Ami lehet valakinek, akinek kevés ideje van sorozatozni, bejön… és lehet egy idő után azért kialakul valami kapocs a néző és a karakterek között (na meg az epizódok között is), de hát ezt szerintem én már nem látom meg, bár aztán ki tudja… Az a baj a hasonló cuccokkal, hogy nincs hangulata, semmi, tényleg szinte semmi. Meg már lassan könyökömön jön ki Kalifornia: SOA (7 évad), The Shield (7 évad), Bosch (eddig 6 évad, de jön még, bár el vagyok vele maradva). Aztán még lehet nem jut eszembe most pár dolog. Jah, persze Veronica Mars – 3 évad. Bár nyilván nem helyfüggő a dolog, hogy mi, hogyan működik, de a Vészhelyzetben imádtam, hogy milyen telek, hóviharok vannak Chicagoban, üdítő volt látni a Twin peaks helyszíneit is, de az esős, hűvös Seattle szintén varázslatos tud lenni a The Killingben… Ezekhez képest meg LA meg a környéke sokszor már csak vállrándítás, persze egy jó operatőr, meg rendező sokat segíthet ezen, de hát itt erre nem nagyon adtak sajnos…

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük