Szerintem egy jó ideig (legalább fél, de inkább egy év) nem blogolok többet. Lehet az oldalt is „törlöm a fenébe”, azaz nem újítok majd további egy évre a szolgáltatómnál. (Persze magamnak azért lementem. 😅) Írni fogok szerintem ettől független, szórakozásképp – magamnak –, de teljesen feleslegesnek érzem, hogy ebbe még éveket beleöljek. Pénzt naná, hogy semmit nem hoz, csak visz, hobbinak jó és feltölt, de azért elég fárasztó is, közben az időmet is emésztgeti, és azért – végtére – ez is csak agyalással jár. Miről írjak, miről ne… Hogyan…
Pedig lenne három remek krimi / thriller amiről megoszthatnám, hogy mit is gondolok, vagy ott van a Hometown Cha-Cha-Cha [ Tengerparti szerelem ] – 2021, amelyről elkezdtem már a gondolataimat feljegyezni, de már nem fejezem be. A lényege, hogy úgy felcseszett tavaly, hogy olyan a világon nincs… A sorozatban egy nagyvárosi hölgy lemegy vidékre, aztán (gondolom idővel) beleszeret egy hatszáz szakmával rendelkező ezermesterbe (!!), aki roppant segítőkész, mindenki (!!) számíthat rá és közben persze még hobbizni is (!!) van ideje… Ahha…
„Hatalmas” love sztori, mit ne mondjak… Kínos, feszengős… 4 rész elég volt belőle… Persze profi, szép, csak hát a kegyelem 7/10-es epizódok után a negyedik részre már inkább öklendezős…
Kielemezhetném, hogy mennyire káros és rossz a koncepció, és hiába finomodhatott, árnyalódhatott volna idővel, ha én addigra már nem vagyok a nézők között. Lehet én szorongom túl… De mondjuk én még dolgoztam is asztalos mellett éveket, embereket is hoztam, vittem kocsival közben, illetve volt már akkor is, hogy 31-ből 30 napot dolgoztam… De mindegy is, engedjük el. Nem tudom ki és hogy van vele, de én nem csak gondnok akarok lenni egy kapcsolatban, ahogyan gondolom a társam sem csak kizárólagos házvezetőnő szeretne lenni idővel… (Vagy már rögtön az elejétől kezdve…)
Írni akartam, hogy sírtam ezen a dalon is… (Érdemes átfutni a kommenteket is…) Hát most ezt is megtettem.
Mesélni, kommentálni szerettem volna, hogy úgy látszik, itthon sem csak nekem volt (és van) ki a tököm a társkereséssel. (És a nőkkel, úgy általában…) Ki tudnám néhány dologgal egészíteni az elhangzottakat, de felesleges. (Hajrá – akár 2-3x annyit kereső – raktárosok! 😅 Aki megnézi a videót, az érti majd…) Mondhatnám amúgy, hogy szerencsések is vagyunk tulajdonképpen mi pasik, hogy a nők így „előszűrik” nekünk magukat, aztán ennek köszönhetően tuti nem kötjük össze az életünket olyannal, akivel nem is nagyon lenne szerencsés…
Akartam még kedvenc reakció videókat is mutatni. Itt van az egyik. (Remélem tényleg csak akartam, és nem mutattam még. Lusta vagyok rákeresni is…) Szerintem aranyosak. 🙂
Szerettem volna továbbá mikrofont venni, youtubera feltölteni pár kritikám, aztán csak felolvasva szépen, kiegészítve, képeket alávágva feltenni, hátha valakihez eljuttatok bizonyos ismeretlenebb kincseket, de az is sok idő, és hát minek is. Mármint aki igazán akarja, az megtalálja őket ma már. Így vagy úgy… Remélem azért én is mutattam itt valami olyasmit, amit valaki – valamiért – a szívébe zárt. Mondjuk a kommentek számát nézve nem. 😀 De hát ez ilyen volt. „Vicces.”
Nincs még egy olyan blog szerintem, ahol ennyit firkálgatott volna valaki bármiféle visszajelzés nélkül. Lúzer level 100. 😀 Örüljetek ti is, hogy láthattatok egy ilyet is. 😀
Szóval van és lesz is éppen elég dolgom, és most tényleg csak magammal foglalkozom. Öngondoskodás, önszeretet, csak élvezem az életet, és nem lesz semmi „jaj, erről írni kellene” féle aprócska nyomás sem rajtam. Ami persze azért néha felszabadító is tudott lenni. Mint mondjuk ez most itt.
Sok jó filmet, sorozatot, zenét, könyvet, meg mindenféle mást is kívánok nektek. 🙂 És köszi, hogy néha ezért vagy azért, de egyesek esetleg tudatosan is visszatértek a blogra.
Ja és igen, a Flower Face lemezről sem írtam még, pedig szerettem, és szeretem is nagyon. November 1-én jelent meg, azóta már 1037 alkalommal pörgettem le belőle dalokat. A Cordelia egy csoda, vártam is már, nagyon örültem, hogy rajta van a lemezen! A Squirrel Cinderella meg szimplán lélegzetelállító. Az Eternal Sunshine is fantasztikus… De nem is sorolom tovább. A legkarcosabb nyitótétel, a Biblical Love is nagyon bejött természetesen. Kicsit meg is lepődtem rajta… 🙂 De most már tényleg pápá! 🙂
Ó, hát valahol érthető, hogy felhagysz a bloggal. Sajnos a legtöbbször filmekről vagy magánéletről írtál, amikhez nem tudtam mit hozzászólni. Amúgy az ne emésszen, hogy alig volt visszajelzés. Van egy Kritizátor nevű oldal, ahol egész stáb működik és írnak lelkesen, de egy kommentet nem láttam még a cikkeik alatt. Igaz, nem pörgettem vissza sokat a főoldalról. Amire ezzel célozni akarok, hogy nem csak nálad nincsenek hozzászólások. Nálunk sincs már annyi, mint mondjuk 5 vagy 10 éve. A beszélgetések áttevődtek redditre, discordra, youtube-ra.
A Hometown Cha-Cha-Chát nagyon piros pirulás nézőpontból vizsgálod, viszont nem akarlak meggyőzni az ellenkezőjéről. Én jól szórakoztam rajta, a kisvárosi hangulat eladta nekem az egészet, plusz én a fickót is bírtam. A csaj volt az, aki sokszor idegesítő volt.
Azért néha még felnézek ide, hátha írsz valamit 🙂
Hát igen, ismerem azt az oldalt. 🙂
Van egy csomó másik site is, akár „a legnagyobb hazaiak is”, ott sincsenek nagyon kommentek. De én nem is várok el sokat, tudom, ilyenek az emberek. Egyesek egy nekik tetsző videókra – a youtubeon – képtelenek a like gombra rányomni, aztán amikor meg akarnák mutatni másoknak, akkor nem jut eszükbe hol látták – a rengeteg előzmény között kikeresni meg rémálom, és kb. lehetetlen is…
Igazából volt egy oka, hogy legalább most kicsit elengedtem. Kezdett „meló lenni”. A másik meg, hogy tényleg van egy csomó dolgom. (Persze ez másoknak őrültség, mikre baszok el időt itthon, de nagyon meg szeretnék még néhány nagyobb volumenű dolgot csinálni, és bizony idén többet akarok olvasni, és sorozatozni is.) Meg tudom, hogy lehetnek rendszeresebb olvasóim, és hát ők se látogassák potyára egy ideig az oldalt. 🙂
Ha majd újra elkap a hév, esetleg ismét összegyűlik elég sorozat, film, vagy téma (nem „magánélet”, mert azt elengedtem, ha lesz változás, ha nem, kukázom a témát, elég volt), amiktől feltétlen meg szeretném osztani mit gondolok, akkor lehet írok, mert egyébként bent munkában, vagy haveroknál néha felesleges ezeket megosztani, úgysem kezd beléjük senki, vagy a legtöbbüket nem is nagyon mozgatja meg, érdekli az egész, még elmesélve sem. Meg hát bizonyos megélt élményeket „nehéz” is elmesélni szemtől szemben, leírni ide meg „már könnyű”…
Jaja, tudom, mondtad, hogy neked kedvenced a sorozat. 🙂 Érdekes, mert a fazonnak nekem is be kellene jönnie. 😀 Mármint kicsit nyers, nem hercegnőként kezeli a városi hercegnőt. Valami nálam akkor sem működik. Amit felhoztam az írásban, nekem ez túl egyszerű és zavaró, mégis ki ne szeretne bele egy „szimpla” gázszerelőbe Magyarországon? 😀
Bizonyos élmények, pirulás hatások, hozzáállás nyilván rányomja a bélyegét a sorozat megítélésére… Biztosan egy aranyos barátnővel az oldalamon (meg mondjuk más előzményekkel a hátam mögött) egészen más szemmel tudnám nézni. Majd talán egyszer… Már csak kíváncsiságból is. 😀 (Igazából ilyenkor rögtön el is kezdi birizgálni a fantáziám, hogy vajon mi lehet, hogy lesz a sorozatban, stb, mert nyilván a „kapcsolati témák” meg érdekelnek…) Nah mindegy, nem is magyarázkodom, ilyen ez a szakma. Minőségi cucc amúgy, csak érzékeny pontokra tapintottak benne. :DD
Máris letudtam egy adósságom, írtam junkie-ra, a patreonos témában. Nem leszek vele népszerű… 😀
Nem kell ám rá reagálni ott, hiszen nehéz téma, nem is nagyon tudtam érdemben sokáig „mit gondolni”, ami új, vagy érdemleges lenne. Túl összetett kérdés, nagy stábbal, nagy oldallal, sokféle szerzővel…
Majd többet járok mostanság junkie-ra is, mert hanyagoltam a sorozatokat tavaly, aztán pedig lenne éppen mit pótolni… Remélem egyszer-egyszer majd ki tudunk beszélgetni idővel itt vagy ott valamit. 🙂 Most pl. a Long Way Down-t (2007) nézem – Ewan McGregorral. (Szerintem rohadt jó fej ipse lehet a valóságban is.) Nagyon durva a hangulata… Az első utazásuk, a Long Way Round is nagyon jó volt, abból a könyv is volt a kezemben, és imdb-n sem véletlen 8.6 ponton áll. 🙂 A fantáziám eléggé fel is piszkálták újra. 🙂 (Ki is találtam, hogy majd a hazai tömegközlekedéssel eljutok XY mennyiségű helyre minden megyében X hét alatt. Na ez lenne aztán csak az igazi kihívás! :D)
Köszi a kommentet! 😉 Legalább a villany „ideiglenes” (?!) lekapcsoláskor írt valaki. 😀
Most megyek, aztán minden jót neked „addig is” 🙂
Megj.: Ja és igen, igazad van. Tényleg más világ van már, mint régen. 🙂 Erre céloztam is a junkie-s írásomban. Csak néha „nehéz elfogadni”. Mert hát azért nem minden változás és fejlődés mutat pozitív irányba… 🙂