Vetítőterem – #25


Animal Kingdom – [Animal Kingdom – A rettegés birodalma] – 2010

JackOneill – 8.5/10

Alapjaiban a rideg természetesség lengi körül ezt a filmet. A fényképezés nyomasztó de mégis szép. A zenei aláfestés pedig ráerősít az egészre. A színészek nagyon kitettek magukért baromi jól játszanak. Sok karaktert mozgat a film de ennek ellenére van ívük és motivációjuk. Viszont nem tudtam senkiért izgulni.

mutasd a spoilert
A srác lett volna aki miatt lehetett volna de olyan búvalbaszott, semmilyen volt egész film alatt kb tíz mondattal, hogy bár teljesen megértem miért volt ennyire introvertált, az adott helyzetben ez kicsit sem meglepő, kis túlzással hidegen hagyott mi lesz vele. Az ő játékával sem volt baj de nem követelt tőle sokat a szerep. A barátnőjéért jobban aggódtam de Pope első furcsa pillantásánál tudni lehetett, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni. A többi karakterért meg miért kellett volna? Az egyetlen normális az elején eltűnik, aztán marad a drogos, a kis szőke aki elég halovány volt és a pszihopata.
Ja és az anyuka. Jézus de irritáló volt. De ez nem negatívum. Ezek a karakterek ilyenek, ilyennek írták meg őket. A színészek pedig úgy vitték vászonra, ahogy azt kell. Remekül kidolgozott aprólékos és reális dráma. Még a leszámolások is olyanok benne mintha csak a híradóból értesülnénk róla. A tempója kicsit akadós lassú és a kevés történés miatt néha kissé leül. A párbeszédek is ugyanilyen lassúak de súlyosak. Parádésan találták el az egyensúlyt. Végülis ezt a filmet nálam a mindent átható hangulata és a remekül megírt karakterek vitték el mindamellett, hogy egy kissé szokatlan módon mutattak be egy egyébként ismerős témát.

Gabo81 – 8/10

Kezdjük a főcímmel! Valami brutál jó, meg is kellett megint néznem mielőtt neki fogok az írásnak. Értem a hasonlatot, hogy a rendező/író az állatokhoz hasonlítja a csapatot, a fiatal oroszlán anya nélkül marad és bekerül a falkába ahol aztán a végén… de szerintem ettől el tudunk vonatkoztatni, ha nem koncentrálunk rá. Valamiért nagyon emlékeztetett a Romper Stromper-re, néha még a szemtől szemben-re is. Meg voltam győződve, hogy ugyanaz a rendező, mint a Rompernél, ha már ausztrál, de nem. A karakterek baromi idegesítőek, de pont azért mert jól hozzák. Az anya aki gondozza meg terelgeti a családot, de nyilván a prímet a Pope viszi. Nekem sajnos gyerekkoromban volt szerencsém egy ilyen “baráthoz”, ugyanilyen neurotikus volt, és a kedvenc időtöltése az mások basztatása volt. Hálát adok a sorsnak, hogy megszabadított tőle és ma már én magam is le tudom pattintani az ilyen fazonokat, ha kell. A lényeg, hogy végig görcsben volt a gyomrom amikor a képernyőn volt

mutasd a spoilert
és megérdemelte a sorsát a végén, ha már a rendőrök nem végezték el ezt a műveletet úgy mint a tesójával.
Amúgy tök jó Ausztráliát egy más szögből is megismerni. 2010 talán pont az az év volt, amikor költözött ki oda ismerősünk a holland párjával új életet kezdeni, mert Hollandia nem elég jó. Szóval egész jó film volt, ha lesz időm belenézek a sorozatba is. És ne feledjük, a gyógyszert mindig szedni kell!!!

Patrick – 9.3/10

Feszült, nyomasztó cucc, néhány igazán ütős jelenettel, remek színészekkel, témával és megvalósítással. Tényleg tök jó, hogy így és ilyen oldalról megközelítve is láthatunk egy bűnözésből élő családot. Többet ide nem is írok, mert spoilermentesen csak önismétlés lenne…


Broadchurch – 2013

JackOneill – 7.5/10

A bevezető képsor is arra engedett következtetni, hogy egy vizuálisan nagyon rendben lévő sorozat lesz ez. És úgy is lett. Pazar beállítások és fények sora volt egyetlen rész alatt. A zene semmi extra de működött. A gyászt és annak feldolgozásának különféle típusait változatosan mutatta be a családon keresztül. Jó volt ez az érzelmi diverzitás. Egyébként a történet nem tűnt túl újnak, de azzal hogy a végén csavartak egyet az egészen a fiú barátjával és a törölt üzenetekkel, úgy mindjárt érdekesebb képet mutat a dolog.

Gabo81 – 6/10

Egyszerűen engem nem fogott meg. Persze, szép tájak, szép fényképezés, de ezek a karakterek és színészek idegesítettek. Miután a vezető nyomozó mondta a másiknak, hogy figyeld az arcukat milyen érzelmeket árul el, én is elkezdtem nézni és fúúú, sokszor nem tudtam eldönteni, vajon ilyen pocsék színész, vagy ennek a fa arcnak lesz még jelentősége? Viszont látom, hogy sokan dicsérik és a második évad sokkal jobb, talán majd egyszer belenézek.

Patrick – 8.3/10

Nekem tetszett nagyon, alapból gyengéim a krimik, de itt szerintem kitettek magukért a készítők. Jó fényképezés, remek színészek, és hát meglehetősen pörgős is az egész, hiszen már itt, az első részben elkezd felsejleni a helyzet komplexitása. Igazából írhatnám, hogy elcsépelt a sztori vagy a felütés, de könyörgöm, egy krimi, ha lineáris, mivel kezdődhetne, ha nem egy holttest megmutatásával, a hozzátartozók értesítésével és a nyomozás felgöngyölítésével, már persze a szűkebb családtagok bemutatása mellett? Nekem tetszett az egész felütés, békés kis hely, mindenki ismer majdnem mindenkit, ennek ellenér ilyen történik. A nyomozópáros közötti kontraszt is elég jó, és külön öröm volt látni, hogy a szülői felelősség felvetésével sem maradtak adósak, miközben magáról a sajtóetikáról is lehetne beszélgetni. Nálam simán 9/10 volt az évad egészét nézve, lehet újra is nézem ezt ez etapot hamarosan.