Magnum: Három ámulatba ejtő dal a szeretetről, a szerelemről és a magányos éjszakákról

Tudom-tudom… Megint az a szerelem. De mit tegyen az ember, ha hajnalban a „LOVE” címet viselő lejátszási listájában mászkál, majd rájön, hogy most semmi mást nem akar, csak AOR-t hallgatni? Aztán ott van (többek közt) ez a három Magnum klasszikus is… És akkor reflexszerűen rájuk keresek youtube-on… Aztán most meg itt vagyok. Többek között egy tök jó minőségű, 1988-as koncert felvételével.

Ismét nincs sorrend, mindet imádom, de tényleg; totál álmosan vagy négyszer voltam libabőrös a számok alatt…  (És még legalább nyolcszor eddig azok után ma…) Most is épp ezen dalokat dúdolgatom, és alig várom, hogy még ilyen finomságokat találjak. Kicsit ráuntam a „modern zenékre”… Szerencsére eléggé biztos az is, hogy van ott még, ahonnan ezek is jöttek. A koncert playlistje egyébként így néz ki. (Segítettem is nektek, hogy megtaláljátok az egyértelműen szerelmes dalokat. 😄) Milyen szerencse, hogy nem árulnak ugye zsákbamacskát. 🙂

Most is időzítve teszek be ezek közül két gigantikus slágert (plusz egy balladát ráadásként), és persze a dalszövegeket is beszúrom – ezúttal teljes pompájukban. Nincs más hátra, mint a kezeiteket, a hallójáratotokat és a szíveteket szabaddá tenni. 🎸❤️

Need a Lot of Love

Ez a dal… Jaj. Ahogy elindul, ahogy apró léptekkel, szinte óvatos teszetoszasággal ráfordul a refrénre… Arra a bizonyos refrénre… Az egyik legszebbre, amit valaha hallottam… A képek közben, ahogy a karok a magasban lengenek… Csodálatos, hidegrázós, fülbemászó… Az ének, a dobok, a gitárok… Bob Catley lenyügöző, élettel és érzelmekkel teli hangja… Na meg amit és ahogyan a színpadon művel… Igazi remekmű. És ezt nem csak úgy leírom, mert pl. minden áron nagyokat akarnék mondani… Tényleg futkározik rajtam tőle a hideg. Olykor egészen a fejem búbjáig megborzongok… (És ezzel messze nem mondtam el még mindent…) Legkedvencebb pillanataim egyike 29:24-től kezdődik, amikor a „The crunching of the feet on the broken glass” sorát zárva nekikezdenek a „We need a lot of love„-nak, méghozzá egy „Jeee-eee-ee!” közbeékelésével átszőve. Parádés live felvétel, talán a legjobb amit valaha láttam. Lüktető, energikus de közben roppant érzelmes is. Bob pedig hibátlan. Ahogyan felvezeti, hogy a Need a Lot of Love következik, ahogyan aztán a dalt lezárják, és amit közben láthatunk és hallhatunk… Még a dal vége után lévő ováció is 10/10-es. Jelzőket keresek, de minek… Inkább elindítom és megnézem ma vagy harmincadjára is… Szóval akkor újra és újra… „We need a lot of love / Got to take a lot of pain

dalszöveg

A soldier cut loose in Saigon
He used to be a farmer just like anyone
A soldier cut loose in Saigon
Even to his father he's a violent son

Someone built a wall in Berlin
Not to keep them out but to keep them in
Someone built a wall in Berlin
A permanent reminder of what's happening

We need a lot of love
Got to take a lot of pain
You can watch the river flood
But get washed away the same
Oh, we know that things don't last
So we use the guiding tracks
Through the deadly ring of flame

Smoking in a room in Lebanon
The hotel's serving but the hospital's gone
Choking in a room in Lebanon
Many people hurting, still the telephone's on

Standing on a street in Belfast
A city of division, widow in black
Standing on a street in Belfast
The crunching of the feet on the broken glass
We need a lot of love

Got to take a lot of pain
You can watch the river flood
But get washed away the same
Oh, we know that things don't last
So we use the guiding tracks
Through the deadly ring of flame

We need a lot of love
Can you feel the love?
Got to take a lot of pain
Lot of pain
You can watch the river flood
Sitting by the river
But get washed away the same
Washing over me
Oh, we know that things don't last
So we use the guiding tracks
Through the deadly ring of flame

It Must Have Been Love

Ezen szerzemény viszont már rögtön az elején felfedi, mire is megy ki itt a játék… Annyira elkápráztatóan és persze kifejezetten lassan indítanak, hogy alig hinné el az ember, hogy lehet ezt még fokozni, de azért nekik lazán sikerült…It’s nothing new / When you lose / But getting through’s / No pleasure cruise

dalszöveg

Rainy day
Stormy night
She couldn't stay
It wasn't right
She never cried
She's very strong
I always tried
When it went wrong

It's nothing new
When you lose
But getting through's
No pleasure cruise
She never lied
I heard them say
She hit the slide
And fell away

Well, it must have been love
That let her down
Yeah, it must have been love
Pushed her around
Looking for love
She never found
Must have been love
Must have been love
Must have been love

She spends her time
On an endless search
Now it's a crime
Keeps getting hurt
She never learns
Takes it day by day
Then she gets burned
And turned away

I said it must have been love
That let her down
Yeah, it must have been love
Pushed her around and around
Looking for love
She never found
Must have been love
Must have been love

She never learns
Takes it day by day
Then she gets burned
And turned away

I said it must have been love
That let her down
Well, it must have been love
Pushed her around and around
Looking for love
She never found
Must have been love
Must have been love
Must have been love

Must have been love
That let her down
Said it must have been love
Pushed her around and around
Looking for love
She never found
Must have been love
Must have been love
Must have been love
Looking for love
Must have been love

The Last Dance

Aztán itt van nekünk az utolsó tánc is… Amely számomra az egyik legszebb balladát testesíti meg, amit valaha is hallottam. Az utolsó lehetőségről és magányról szól. Az összeomlás elkerüléséről. Érdekes, hogy többször is arra kérleli a „címzettet”, hogy ne adja fel, ne sírjon, ami valahol annyira szép és megható, hogy jobb esetben az embert aztán csak azért is a sírás kerülgeti. Tényleg nem mondok semmit inkább… „The last dance / Might be your last chance” // „The last dance / You hide empty hands

dalszöveg

The last dance
Might be your last chance
Over your shoulder
You turn and you glance
They walk past
Still no one has asked
Feeling much older
The evening has crashed

But don't surrender
Don't you cry
Another lonely night
You've had enough
Another lonely night
Is one too much
Another lonely night
You might just give up

The last dance
You hide empty hands
No one comes near you
The noise of the band
You can't talk
So you get up and walk
And all that you've been through
It's not like you thought

But don't surrender
Don't you cry
Another lonely night
You've had enough
Another lonely night
Is one too much
Another lonely night
You might just give up

Don't surrender
Don't you cry
Another lonely night
You've had enough
Another lonely night
Is one too much
Another lonely night
You might just give up
Don't give up


Érdekes megemlíteni még, hogy ez az AOR / hard rock műfaj iránti lelkesedés mennyire lecsengett az elmúlt évtizedek során. Elég szétnézni, hogy mi a trendi akár itthon, akár – mondhatni – külföldön… Igen, a hiphop elképesztő térnyerésére gondolok. Bár a hard rock jobban tartja magát, mint az AOR, de a számok ott sem éppen kecsegtetőek…

A RYM szerencsére ebben is segítségünkre van. Beillesztek két képet, melyekkel az AOR, valamint a hiphop műfajával illetett lemezek megjelenésének számát tudjuk összevetni. Nem nagy spoiler, hiszen gondolom tudjátok előre, jó AOR lemezeket inkább a múltban kell keresni… Tudom és értem, hogy a rock és a metál műfaj felhígult az évtizedek során, de ettől még az, hogy ma – RYM alapján – majd minden 5. hanganyag a hiphop-hoz köthető, hát valahol elkeserítő kicsit. (Pedig nyitott vagyok, vannak onnan is kedvenceim, de kár lenne tagadnom, hogy ettől még vannak fenntartásaim a dolog pozitív kicsengését illetően.) Egyszer mutattam egy kollégának munkában az Alvvays-tól a Dreams Tonight live felvételét, és semmi pozitívat nem jegyzett meg vele kapcsolatban. Sem Molly hangjára, sem a dallamra… Lerendezte annyival, hogy ő csak rapzenét hallgat… És tudnátok mennyi ilyenbe futottam már…

És milyen jó, hogy ráfüggtem ismét ezekre a dalokra… Na meg persze a Magnum korongjaira is, kezdve a klasszikus On a Storyteller’s Night-tól a többiig. Ezen az LP-n zárótétel egyébként a fentebb hallható The Last Dance is. Olyan fantasztikus zenék társaságában, mint amilyen az Les Morts Dansant (megéri lecsekkolni!) vagy az Endless Love… És én mindeközben újra szembesültem vele, hogy az énekesnek van egy szólóprojektje is… És az nálam mind a mai napig nem került még terítékre sajnos… Na de majd ezuk után…

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük